A legelső

A “MOST MUTASD MEG!” keretén belül már mutatom is az én legelső csendeskönyvemet.

Először a képek:

csendeskönyv   csendeskönyv

csendeskönyv   csendeskönyv

csendeskönyv

 

Hogy hívnak? Mutatkozz be egy mondatban!

Kriszti vagyok, egy kétéves kislány és egy négyéves kisfiú anyukája.

Kinek készítetted ezt a csendeskönyvet? Hány éves a kis szerencsés?

A négyévesemnek a negyedik szülinapjára.

Hogyan készítetted? Ragasztás, kézi- vagy gépi varrás?

Varrógéppel varrtam.

Mennyi idő alatt készült el a könyv?

Kb egy hét, de a kétévesem által rendesen hátráltatva voltam 🙂

Használtál sablonokat? Hol találtad őket?

Igen, nagy részét én rajzoltam, saját kézzel, de mivel nem vagyok nagy rajz-zsonglőr, az interneten is keresgéltem. A Google a barátom… 🙂

Milyen technikával fűzted össze az oldalakat?

Dupla oldalakat szabtam ki, elkészítettem a jobb- és baloldali részét, majd fonákoldalakat összeillesztve összevarrtam az oldalakat a széléhez nagyon közel. Ferdepánt került a szélére. Így három téglalapom lett, amiket összefogva a közepénél összevarrtam (a számos-formaegyeztetős oldalnál látszik).

Milyen anyag adja az oldalak/lapok alapját?

Pamutvászon, köztük vékony flíz.

Milyen egyéb anyagot használtál még?

Filc, erősebb vászon, zsinórok, farkasfog, gombok, cipzár, tépőzárak.

Zárható? Milyen technikával oldottad meg?

Mivel erre előre nem gondoltam, ezért ezt a végén csak úgy tudtam megoldani, hogy egy hosszú zsinórt a könyv gerincére varrtam kézzel, így a csomózást, masnikötést is lehet gyakorolni 🙂

Melyik a kedvenc oldalad és miért?

Nekem mindegyik kedves, nem is tudnék választani. A kisfiamnak pedig azt gondoltam, hogy a fiús oldalak (tűzoltó, daru, szerszámok) lesznek a kedvencei, mert nagy szerelőbajnok, de legszívesebben vulkános oldallal játszik.

Mit mondanál még el szívesen a könyvedről és a készítéséről? (könnyű volt? nehéz volt? macerás? élvezted? vagy soha többet? stb)

Nehéz volt nekiállni, mert tartottam tőle, hogy nagy munka, aprólékos, nem vagyok elég türelmes hozzá, de nagyon pozitívan csalódtam. Remek érzés volt készíteni és egyáltalán nem igazolódtak be a készítés előtti félelmeim. Szerencsére 🙂

 

…és most várom a Tiedet! 🙂